A Szivar készítése
A levelek előkészítése
A borítólevelek mikor megfelelő idősek lesznek, akkor érkezik el az ideje a végső válogatásnak és osztályozásnak. Ekkor választják el a növény szárától.
Nedvesítés
A nedvesítés szükséges lépés ahhoz, hogy a leveleket megfelelően foszthassák és osztályozhassák, hogy végül tökéletes szivarrá válhassanak. A gavillákat
vagy kötegeket tiszta vízpermet alá tartják. A többletvizet később lerázzák, hogy elkerüljék a szükségtelen foltokat és a leveleket tartókra
helyezik egy éjszakára, hogy a nedvesség egyenletesen eloszoljon.
Válogatás és Osztályozás
Következő reggel, magasan képzett nők gyengéd kezei hajtják végre a disparillo-t (fosztás) és a rezagado-t (osztályozás). Egy mozdulattal
tépik ki a levél középső szárát, így a maradék két félből alakíthatják ki a közel 20 külömböző méretet és árnyalatot.
Tölteléklevelek előkészítése
Töltö- és kötőleveleket óvatosan eltávolítják a báláikból vizsgálatra. ha szükséges, specális tartókon szárítják őket,
hogy a többletnedvességet kiszárítsák belőllük. Ezután fahordókba teszik őket, hogy ott tárolják, amíg szükség nem lesz rájuk.
A keverék összeállítása – La Barajita
A keverék öszeállításának feladata minden termék esetében, a recept szerint, már a bálák gyárba érkezése előtt elkezdődik.
Ahogy a gyár jövőbeni gyártási ütemterve kialakul a megfelelő méretek és típusok vonatkozásában, a Ligador, vagy Keverőmester
felállít egy listát, amelyen szerepel az összes dohányféle, amit elő kell állítania.A központi raktárban kiválogatják a
szükséges alapanyagokat a bálatömegből, amelyekre szükség van a tiempo segítségével (ligero, seco, volado és capote )
méret, kor és származási hely alapján.
Van egy kialakult kapcsolat a a gyár és a termelő helyek között, amelyek a leveleket termesztik a megfelelő márkák számára. Azonban a Keverőmester
felelőssége hogy megízlelje minden nap a kész szivarok ízét napról napra. A receptet a fejében tárolja, minden márka és méret esetében, ő az őrzője a márka folyamatosságának.
A típusok aránya, amelyet a Keverőmester állít fel minden szivarra márkától és típustól függően, a keverőüzemben készül el, kötegekben, amit a szivarsodrók minden nap megkapnak.
A keverőüzemet La Barajita-nak hívják – szó szerint „kártyapakli” – mert a művelet alatt a levelek válogatása úgy néz ki, mintha kártyapaklit kevernénk.
Végül, mikor a legidősebb levél eléri a három éves kort, ideje hogy Habano-vá váljon.
La Galera de Torcido
Először is a Torcedora elhelyez két- esetenként három fél levelet, amelyből a szivar kötő része lesz kialakítva úgy, hogy az erezet befelé mutasson, amikor a szivart készítik.
Ezután a töltelékleveleket készíti össze, megfelelően hajtva és igazítva, hogy a füst minél egyenletesebben haladhasson a kész szivarban. Minden levél úgy van elhelyezve, hogy a könnyedebb ízű végek a láb (a meggyújtott vég) felé nézzenek, így az íz erősödik a szivar égésével. Az erősebb ízű, lassabban égő ligero levél általában a közepébe kerül.
Utánna a Torcedora kialakítja a „köteget”, úgy, hogy a tölteléket a borítólevelekbe göngyöli, kialakítva a precíz átmérőjét a kért Habanonak. A sodrás a leendő szivar lábánál kezdődik. A kifejtett nyomásnak mindenhol ugyanolyannak kell lennie.
A Torcedora szó „csavarót” jelent, bár pont ez az, amit nem tehet meg a szivarral. A fejet ( amely a száj felé van) egyenesre vágják a guillotine-nal.
A Torcedora a kötegeket egy halomba rakja és folyamatos nyomással alakítja őket 30 percen keresztül egy fa keretben, hogy elnyerjék végső alakukat.
Folytatás a következő oldalon >>>